A Zsolnay Látványmanufaktúra a gyár és a kulturális negyed különleges helyszíne, ahol a látogatók egy elválasztó üvegfalon keresztül betekintést nyerhetnek az európai hírű porcelánmanufaktúra több, mint 150 éves múltra visszatekintő gyártási folyamatába.
Az eozingyártás története
Az eozintechnika története a régmúltig nyúlik vissza, az alapját képező redukciós lüszter készítés perzsa eredetű, az üvegművességből átvett eljárás. A XIX. század utolsó évtizedeiben újra reflektorfénybe került, Magyarországon Petrik Lajos, a budapesti Ipariskola igazgatója és Wartha Vincze, a Műegyetem professzora kísérleteztek sikeresen a redukciós mázakkal. Zsolnay Vilmos az ő kísérleti eredményeikre támaszkodva egyedül fejlesztette tovább a technológiát, az ő nevéhez fűződik az égetési eljárás és a sokszínű mázazás kidolgozása. A technika az „eozin” nevet kapta, a görög „eos” (hajnal) szóról, talán mert az első sikeres darabok halványpiros színe a hajnal pírjára emlékeztetett. Alapanyagok gyártása
Az eozin termékek előállítása különleges technológiával történik. Ennek megfelelően az eredeti receptek alapján a felhasznált anyagok java része a manufaktúrán belül kerül előállításra.
A három legfontosabb felhasználásra kerülő alapanyag:
öntőmassza − főbb összetevői a kaolin, agyagok és homok, ezek speciális receptúra alapján összeőrölt keveréke adja meg az alapanyagát.
mázfritt − 15-20 fajta anyag elegyéből készülő granulátum, mely a manufaktúrában kerül leőrlésre a megfelelő szemcsenagyságra.
eozinfesték − receptúrája egyedi kialakítású, helyben készülő, mely képes alkalmazkodni a végső különleges égetési folyamathoz.
Nyersgyártás
A nyersgyártás során nyeri el a termék a végleges alakját. Ugyancsak a nyersgyártás során kerül sor az áttörések kialakítására, azaz a formából kivett termék falazatát éles késekkel kivágva csipkeszerű finom felület kapunk.
A nyersgyártás főbb folyamatai:
Mázolás, égetések
A termék, formájától függően, két- vagy háromszori égetésen és egy mázfelvitelen megy keresztül mire a végső festésre alkalmas, alapmázas állapotába kerül. A folyamatban található égetések fő feladata a termék szilárdságának kialakítása.
Égetési folyamatok:
zsengélő égetés − öblös termékeknél kerül sor erre, illetve egy belső mázolásra, hogy a vázák belseje biztosan vízálló legyen.
cserépre égetés − a nyers vagy zsengélt terméket először cserépre kell égetni, ahol megkapja végső szilárdságát.
mázolás − a cserépre égetett termékre viszik fel az első alapmázat, amely minden esetben fújással történik szórópisztoly és sűrített levegő segítségével.
alapmázas égetés − a lefújt darabokra újabb égetés vár, melynek eredménye az alapmázasnak nevezett félkész termék.
Festészet
A termék végső mintázatának megrajzolása, a különböző dekor és eozin festékek felvitele a mai napig kézzel történik. A festék anyagának összetételében rejlik a titok, hogy miképpen képes az égetés során a felvitt barnás festék különböző teljesen más színné átalakulni, sőt megdöbbentő módon fémes kinézetet produkálni.
Redukciós égetés, lemosás
Az utolsó lépés a speciális kondíciókkal végrehajtott égetés, mely végeztével a termék elnyeri végső, utánozhatatlan színét. Az égetés paramétereit, akárcsak a felhasznált alapanyagok, mázak és festékek összetételét a titok homálya fedi.
